Nem élek túl nagy “facebook-csoport életet”, hogy úgy mondjam, némileg kívülállónak, külső szemlélőnek érzem magam. Látom azonban, hogy sokan rengeteg időt és energiát fektetnek az állandó posztolásba és kommentelésbe. Itt a bizonyíték: sok kismamának és anyukának rengeteg szabadideje van…

Az anyuka/babamama csoportokban ami engem érdekel(ne):

• érdekes cikkek, blogposztok, infografikák, amelyek hiteles forrásból származnak (tehát mondjuk az illető ért ahhoz, amiről ír, de legalábbis van róla személyes tapasztalata).
• humoros, kedves, valódi történetek és képek (még jobb, ha olyan, amit nem láttunk még ezerszer- bár tudom egy újszülöttnek -vagy friss kismamának/anyukának- minden vicc új).
• eszmecserék különböző értelmes témákról. Például, hogy hol érdemes valamit megvásárolni, milyen tapasztalatai vannak a többieknek egy szállodával, játékkal, pelenkával kapcsolatban.

Ami az anyuka csoportokban szerintem kifejezetten idegesítő, zavaró téma, ami engem egyáltalán nem érdekel:

• Gyerekképek teljesen hétköznapi pózokban (alszik, mosolyog, eszik). Sokan naponta tolják fel az ilyen képeket, majd buzdítják anyuka társaikat, hogy ők is tegyék ezt (“jöhetnek az alvós képek”). Tudom, hogy mindenkinek a saját gyereke a legédesebb és a legszebb… de ha ez így van, miért kell újra és újra elárasztani a csoportot ezekkel a képekkel?? Szemmel láthatóan az ilyen posztokra azonban sokan reagálnak, így egyértelmű ez sokakat érdekel… Azért megkérdezném azokat, akik rengeteg képeket tesznek fel az internetre gyermekükről, hogy ők szeretik-e, ha más, a beleegyezésük nélkül képet posztol róluk? Nem? És ők kérték gyermekük beleegyezését?
• Pocakos képek és pocakkal kapcsolatos kérdések. Bugyiban pózolós pocakmutogatós képek és videók, hogy kinek van még ekkora, ki van ennyiedik hétben, szerintetek túl kicsi-e vagy túl nagy a pocakom? Ki mennyit hízott, és mekkorára saccolják a babát. Ennek egyszerűen én semmi értelmét nem látom. Se a képeknek, se az ilyen típusú kérdéseknek. Ha valóban úgy érzed, hogy a pocakod méretével valami nincs rendben, akkor csak az orvosod/szülésznőd tud tényleges, megnyugtató választ adni. Amit ő mond, hidd el. Ne kérdezd meg még 5000 idegentől is. Hogy lent van-e a pocak, arról most elárulok egy titkot. Képről nem lehet megmondani. De Te pontosan érezni fogod: újra fogsz levegőt kapni- és ez fel fog tűnni. Egyébként semmi mást nem jelent, minthogy néhány héten belül szülni fogsz. Amire amúgy is mérget vehetsz…
• Tanácskérés és -adás. Na ezt kifejezetten veszélyesnek tartom. Az, hogy egyesek az interneten például orvosi, szülés beindításával, diagnosztikával kapcsolatos témákban tanácsot kérnek, adnak és elfogadnak idegenektől, a felelősséget, és az esetleges következményeket természetesen nem vállalva egész egyszerűen hihetetlenül felelőtlen -mindkét oldalról!!!  Kivételt jelenthet ez alól, ha a csoportban vannak hiteles szakértők. Az ő válaszuk hasznos tud lenni, de akkor fel kell(ene) tennie a kérdést magában a kérdezőnek, hogy érdekelheti-e ez a csoport többi tagját?
• Mondjatok neveket vagy mit szóltok a névhez, amit választottunk. Na ezt nem is kommentálnám. Aki tudja ennek mi értelme van, az írja meg…
• Terhességi teszt képek. Tényleg több ezer idegennel kell ezt azonnal megosztani???? A kapcsolatos kérdésekről már nem is beszélek…”szerintetek pozitív?” Igen, ha két csík van rajta, akkor pozitív. Igen, valószínűleg akkor is, ha a második csík nagyon halvány.  Értjük, hogy nagyon izgatott vagy, de biztosat úgyis csak az orvos fog tudni mondani a 8-10. hét környékén…
• Sziasztok, örülök, hogy itt lehetek című mondatok…
• Nekem személy szerint minden olyan mondattól is borsózik a hátam, ami úgy szól, hogy: 3 hónaposak VAGYUNK sokat ESZÜNK, sokat KAKILUNK, stb.

Hogy akkor nem maradna poszt a csoportban… dehogynem. Ha nem lenne ezer poszt egy nap és talán ki tudna bontakozni néhány poszt körül érdekes, valódi beszélgetés…

A kismama/anyuka/babamama csoportok nagyon fontos szerepet tölthetnének be.
It takes a village to raise a child… mondja az angol, annyit jelent: egy egész falu kell, hogy felnevelj egy gyereket. Ehhez azonban specifikusabb csoportok kellenének (egy településen/egy kerületben/egy jógacsoportba járó anyukáknak), hogy valódi kapcsolat is ki tudjon alakulni és tényleg tudják egymást segíteni. A nagy, több ezer főt számláló csoportokban pedig egy szabályt kellene betartani (szerintem). Posztolás előtt egy pillanatra megállni és átgondolni a következőt:

Érdekes, kedves vagy humoros, amit meg akarok osztani? 

Ha nem, akkor másnak is a  hasznára, segítségére válik? 

Ha nem, akkor meg kellene állni és nem posztolni. Mert akkor az csak egy pótcselekvés…

Ha egyetértesz a bejegyzéssel, Neked mondom, van ANYANAPLÓ csoport is…keress rá… 🙂

Ha nem értesz egyet valószínűleg úgysem olvastad el idáig… ha mégis, ez csak egy vélemény a sok közül 🙂