“A gyermek egészséges és csak ez számít. Csak ez a lényeg.”- sokszor halljuk vagy mondjuk ezt. És valóban a baba nagyon nagyon fontos! De nem ez egyedül ő a fontos! Nem csak ő a fontos. Igenis az anya is számít!
Minden anya számít! Fontos, hogy milyen élményt hagyott benne a szülés. Fontos, hogy hogy érzi magát testileg és lelkileg! Nem is gondolnánk, mennyi mindenre kihat, ha egy asszony negatívumként, traumaként élte meg a szülést:
- Az anya testi és lelki egészségére, épségére.
- A babára! Az anya és a baba kapcsolatára!
- Az apával való kapcsolatra: elsősorban a későbbi szexuális életükre! (Apukák ezért (is) nagyon fontos, hogy milyen az asszony szülés élménye!!!!!)
- A további gyermekvállalási kedvre.
És ez kérem, nem néhány eset, hanem a kórházban szülő nők 25-35%-a!!!! (Amerikai adatok szerint. Érdekes lenne egy hiteles mai Magyarországi adat is a témában. Gyanítom a szám még magasabb lenne.) Ha az anya nem egész, ha teste meggyötört, és a lelke fáj, ha boldogtalan, az komoly probléma, amivel foglalkozni kell! Sokkal nehezebb orvosolni ezeket a problémákat utólag, mint megelőzni lenne! Bölcs az a kormányzat, amelyik felismeri, hogy akkor fog sok gyermek születni egy országban, ha ott a szülés élménye csodálatos és felemelő. Mert azt az asszonyt, akinek ilyen szülésélménye van, semmi nem tud visszatartani a következő gyermektől!
Talán sokszor még az sem egyértelmű, hogy milyen a szülésélményed. Széles a skála a csodálatos pozitív csúcsélmény és a szülési trauma (akár szülési erőszak) között! A gyermek születése olyan eufória, ami sok negatívumot elfed. Könnyű azt hinni, elhitetni magaddal, minden, ami történt úgy van jól. Hogy a szülést csak túl kell élni! Pedig nem! A szülés csodálatos, felemelő, szárnyakat adó élmény is lehet (bővebben itt)! És lehetne sok nő számára! Ha legbelül érzed, hogy “valami nincs rendben…” tedd fel magadnak a következő kérdéseket és válaszolj rájuk őszintén. Talán segít tisztábban látni:
- Történt bármi váratlan, sürgős beavatkozás? (pl.: sürgősségi császár, vákuum, fogó használat?)
- Érezted-e úgy, hogy olyan beavatkozás történt, amit Te nem akartál? (Pl.: beöntés, borotválás, oxitocin, gátmetszés, kézi méhszáj tágítás, fájdalmas vizsgálat)
- Szereztél-e Te vagy a babád bármilyen sérülést a szülés során?
- Érezted kiszolgáltatottnak magad? Esetleg úgy, hogy a kórházi személyzet nem tart tiszteletben mint embert/anyát/nőt? (Pl.: úgy vizsgált meg az orvos, hogy előtte nem szólt róla/nem kért engedélyt?)
- Érezted úgy, hogy nem tudod mi történik és miért? Hogy nem kapsz megfelelő felvilágosítást?
- Érezted-e úgy, hogy veszélyben vagy Te vagy a gyermeked?
- Elvitték-e tőled a babádat a szülés után vagy a kórházban töltött napok alatt?
- Szóba sem jön (egyenlőre), hogy újra szüljél, és újra át kelljen élned mindezt?
Ha bármelyik kérdésre igennel válaszoltál, akkor van mit feldolgoznod a szülésélményeddel kapcsolatban! És hangsúlyozom, ez nem azt jelenti Te nem vagy jó anya! De azt jelenti, hogy a történtek komoly hatással lehetnek Rád, a babádra és a pároddal való kapcsolatodra is a jövőben! Ezért foglalkozni kell a feldolgozással!
Mit lehet tenni?
- Ha még szülés előtt állsz: megelőzni. A szülés olyan kaliberű dolog, amire fontos és érdemes felkészülni. Testileg és lelkileg. Megfelelő segítőket választani. Tájékozódni. (Olvass a felkészülésről)
- Ha már megesett a negatív élmény, mindegy, hogy csak kicsit rossz vagy nagyon, foglalkozni kell vele! Sokszor elég, ha beszélsz róla, olyannal, akiben bízol, aki meghallgat. Ha az orvoshoz/szülésznőhöz nem köt negatív élmény, segíthet, ha átbeszélitek újra, pontosan mi (és miért) történt. Beszélgethetsz olyan anyukával, aki hasonló tapasztalatot szerzett, és sikerült feldolgoznia. Kereshetsz szülésfeldolgozó csoportot, vagy mehetsz egyéni terápiára is! (Pl.: Perintaus alapítvány)
A lényeg, hogy ne temesd el, ne várd, hogy magától elmúljon, ne hibáztasd magadat! Beszélj róla!
A felkészülésben és az első hetekben, hónapokban is segítségedre lehet az ANYANAPLÓ! Megnézed?
Anyanapló 