5 dolog, amit másképp tennék az első várandósság során

 

577e434bbaa53556a211d61fefd5049e

 

1. Amint megtudom, hogy kisbabát várok átgondolnám, hogy vajon a nőgyógyászom-e a számomra legmegfelelőbb szülészorvos is?

A várandósság 32. hétében váltottam orvost. Addigra vált egyértelművé számomra, hogy az orvos, aki segítségével baba került a pocakomba, (örök hála!) nem az az orvos, aki a szülés során is a (számomra) legmegfelelőbb módon fog segíteni. Valójában ezt már az első pillanattól kezdve éreztem, mégis kellemetlenül éreztem magam a gondolattól is, hogy “cserben hagyjam” a dokit, akihez eddig jártam. Ma már tudom, hogy ebben a dologban önzőnek kell lenni. Korrekt, egyenes módon elmondani az orvosnak a döntést, és mielőbb a legmegfelelőbb szülészorvoshoz kerülni.

2. Nem csak a szülésig látnék! 

Többektől hallottam, és én is így voltam vele: csak addig láttam, hogy ezt a babát meg kell szülni. Meg kell szülni. Meg kell szülni. De hogy mi lesz aztán??? Na erre egyáltalán nem gondoltam! Szoptatni kell. Éjszaka felkelni, ringatni, etetni. Érzelmi hullámvasút következik! Továbbra is feleségnek maradni. Segítséget kell elfogadni. Mindezekre is készülnék. Testileg is, lelkileg is. Mondogatnám a pozitív megerősítéseimet a szoptatásra vonatkozóan is. (lesz elegendő tejem). Az altatásra vonatkozóan is (könnyen fog aludni a baba, gyorsan átalussza az éjszakát).

3. Nem aggódnék, hogy valami hiányzik…

folyamatosan szoptatós hálóinget kerestem. Úgy éreztem, az elengedhetetlen! A szoptatós hálóingek csúnyák. Nem akartam csúnya szoptatós hálóinget. Ezért  a fél család szép szoptatós hálóinget keresett nekem. Végül lett két, ha nem is szép de helyes, legombolható hálóingem. Egyszer sem volt rajtam…szóval: szinte nincs olyan, ami elengedhetetlen és pótolhatatlan lenne -rögtön…

4. Nem halogatnám a döntéseket!

Semelyiket. Oké, az első trimesztert megvárnám. De utána, hajrá! Dönteni kell, az orvosról, a kórházról, a munkámról, a lakással kapcsolatos dolgokról. Ilyenkor még van idő mindenre. Sok idő. Mindenre jut szép kényelmesen. És végül nem kell kapkodni, ha nem halogatunk!

5. Élvezném (még jobban) az együtt töltött időt. 

A férjemmel. A családommal. A barátnőimmel. Magammal. Kiélvezném, hogy csak gondolok egyet és elmehetünk moziba. Vacsorázni. Kirándulni. Miután a  baba megszületik minderre jóval kevesebb alkalom lesz és bonyolult szerevezést igényel majd.

+ 1     Szorgosabban írogatnék az élményeimről a gondolataimról. A félelmeimről és a vágyaimról. Olyan gyorsan eltelik, pedig olyan szép időszak! Érdemes rá, hogy nyoma maradjon…

Írj Te is ANYANPLÓT! 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s